Eltelt 16 év az életemből. Kemény 16 év. Ez alatt az idő alatt annyi minden történt. Életem 14 évében nem történt semmi említésre méltó, csak a 15.-ben pezsdült fel az életem. Pasik, buli, szerelem, buli, szívtörések, buli. Röviden így lehetne leírni az elmúlt évemet. Teljesen más lettem, rövid időn belül. Régen én voltam a csöndes picilány, aki keveset beszél, inkább kerüli a társaságot. Aztán lettem egy buta kislány, aki még hitt a szerelemben, aki még hitt a fiúk szavának. Mert egy személy képes volt buta kislánnyá változtatni. Aztán elment, és rájöttem, hogy milyen ember is valójában. Nem olyan, mint amilyennek én ismertem, egyáltalán nem olyan. Ugyanolyan, mint a többi srác. Ugyanúgy becsap, átver, hiú érzelmeket táplál. Rá kellett jönnöm, nincs olyan fiú, aki "más", aki igazat mond neked, aki nem hajt minden csaj után. Lehet, hogy van, de azokat nem vesszük észre. Aztán most itt vagyok, 16 évesen és 1 naposan. Hónapokig össze voltam törve belülről, senki se láthatta bánatom, és most olyanná váltam, mint az exbarátom. Én is flörtölgetek, hiú reményeket táplálok és néha rossz úton járok... elég gyakran... de már beláttam a hibáimat, és próbálok megváltozni, próbálom megtalálni a boldogságot, próbálom megtalálni az "igazit", próbálom megtalálni a helyes utat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése