Nem reménykedem abban, hogy ez a kapcsolat sírig fog tartani. Az első szerelmemnél elképzeltem, ahogy fehér ruhában vonulok az oltár elé, hozzá megyek,milyen szép gyerekeink lesznek. Aztán egy "viszlát"-tal összetörte mind az álmaimat, mind a szívemet. Most itt van valaki, aki jobban szeret engem az életénél is, és én félek. Félek elképzelni a fehér ruhát és a nászindulót. Vagy csak nem tudom elképzelni? Tudom, hogy a tündérmesék nem tartanak örökké, és félek, hogy ez se fog. Ki tudja, mit hoz majd a holnap, én igyekezni fogok szeretni teljes szívemből, ameddig csak lehet, és amíg egy újabb "viszlát" össze nem töri az összes álmot.
[saját]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése