Mivel holnap lesz Anyák napja ezért hoztam pár Anyák napi köszöntőt:)

A világon van sok millió ember,
S van sok ezer, ki téged szeret,
De hogyha baj van, már egyik sem ismer,
S nem törődik senki sem veled.
Csak egy van, aki melletted áll mindig,
Jó szellemként követ, vigyázva rád -
Ha rossz is vagy, ő mindig jónak lát:
A te drága, édes, édes, édes jó anyád!
Lakner Artúr

A halandóknak adott legédesebb szavak: anya, otthon, mennyország.
William Goldsmith Brown

Az anya, az igazi édesanya a legcsodálatosabb ember a világon. Ő a tündéri hang, aki jó éjt kíván; aki mesél neked egy vidám nap után.
Pán Péter c. film

Az életben a legtöbb szépség kettesével, hármasával, tucatjával vagy százával bukkan fel. Rengeteg rózsa, csillag, naplemente, szivárvány, fivér és nővér, nagynéni és unokaöcs, de csupán egyetlen ANYA van a világon.
Kate Douglas Wiggin

Édesanyám, köszöntelek
most e meghitt ünnepen,
azt kívánom most és mindig,
mindig maradj meg nekem.
Devecsery László

-Igen, ő a barátom. Nem A barátom,hanem EGY barátom. Aki fiú. És CSAK a barátom. Nem több, nem kevesebb.

-Mondd,ezt te komolyan elhiszed?

[saját]

Nagy kérés ez? Olyan nagy kérés lenne szeretni? :(

[saját]

Küzdj, amíg bele nem döglessz!

Mondjam neki, hogy "szeretem"...? Akkor hazudnék.

          te                                                boldogság

it's too late to apologize, it's too late

[túl késő megbocsájtani, túl késő]

A díjat nagyon köszönöm Cicc-nek :)

Hazudd azt,hogy már nem szeretsz! Hátha még a végén te magad is elhiszed...

[saját]

[abba kellene hagynod,hogy más emberekre hallgatsz.kibírhatatlanná tesznek téged.]

Mielőtt észre vehettem volna, és megálljt parancsolhattam volna neki gonoszul besettenkedett a szívemhez.

[saját]

Amíg törődsz azzal, hogy vajon másik mit gondolnak, addig nem leszel más, csak egy fogoly a börtönükben.

Don't Be Someone Else, Just Be Yourself!

[ne légy valaki más,csak légy önmagad!]

Segítség! Azt hiszem beleszerettem...

[saját]

Tudod, a kislányok még hisznek a szép szavakban és a szívecskékben amiket facebookon és msnen küldenek nekik, aztán egyszer csak rájönnek, hogy azok csak szavak és zárójelbe tett "L" betűk.

[saját]

naphosszat ültem magamban, 

volt időm, hogy átgondoljam,

de csak a plafonon 

a pók hálóját szőve álmodoztam.

Ébressz fel, ha találkozol velem!

Régen a kezemet fogtad,

Nyelved a számba toltad,

Most meg csak át nézel rajtam az utcán...

Hé! Nem vagyok egy jelentéktelen árny!

Én igenis éltem, élek, és vártam rád

De csókra már nem nyitottad többet a szád.

Észre sem veszel az utcán,

Még csak oda sem köszönsz egy halvány kis "sziá"-t.

Te vagy itt az utolsó bunkó,

Te vagy ilyen kis buta fajankó...

Azt mondtad szeretsz és a kezemet megfogtad

De elengedted, és egy "viszlát"-tal a végét kimondtad.

Most már rég nem fáj, 

Rég nem is gondolok rád,

Szívem is másért dobog már,

De attól még köszönhetnél nekem az utcán...

Hagyd abba az álmodozást, és éld az életed! Lehet, hogy az álmok sokkal szebbek, de ha nem élsz, sose tudod őket valóra váltani!

[saját] 

"ilyen vagyok, ilyen leszek, egy álmodozó balfasz"

nélküled szürkének látom a kék eget

i want your bad romance ♥

Megtanultam szeretni és te segítettél ebben.

Még mindig szeretlek,nem tudom kifejezni szebben.

"Néha az egyetlen dolog amit még meg kell tennünk az, hogy utoljára átöleljük aztán elengedjük egymást"

ez az idézet futott át az agyamon, amikor kimondta, hogy vége. Tudtam, hogy igaza van, tudtam, hogy ez nem szerelem, tudtam, hogy nem is volt az. Mégis fájt, mert nem sok esélyt adott neki. Mert nem adott... Én sem voltam boldog, az utolsó napokban csak sírtam miatta. Jobb is, hogy kimondta, mert én még nem intettem volna búcsút, én még akartam őt... akartam volna azt a szenvedést? Így visszatekintve igaza volt. Mert megtudtam utólag, sok mindent Olyan dolgokat is, amiket el se képzeltem volna. Kiderült, hogy a "tökéletes srác" képe, ami bennem élt róla, csak egy illúzió. Egy gonosz kis ábránd. Ő se különb, mint bármelyik srác, ő is játszadozik az érzelmekkel. Bár nagyon fájt, mikor elhagyott, nagyon sokat szenvedtem, sokáig nem találtam a helyem, de ha belegondolok mi lett volna ha még inkább beleszeretek, még több ideig szenvedek mellette, és ő nem mondja ki azt, hogy "viszlát"... Néha az egyetlen dolog amit még meg kell tennünk az, hogy utoljára átöleljük aztán elengedjük egymást... én is ezt tettem. Odavetettem egy "hát akkor szia"-t, átöleltem még egyszer, utoljára, elengedtem, a szemébe se néztem, csak egy szó nélkül megfordultam, és kisétáltam az ajtón. 

Amikor elindultam a "Felejtés" utcáján párszor visszanéztem, hátha nyitva van, csak résnyire, egy icipicit. De nem volt. Zárva volt. Zárva volt egész végig.

[saját]

Ki vagyok én? : /

Cupido, ha lehet, legközelebb mindkettőnket találd el!

                                            Köszi!

te már csak egy emlék vagy

"...and now you’re back

you don’t get to get me back!"

[és most visszajöttél

de engem nem fogsz visszakapni!]

"i learned to live, half alive.."
[megtanultam féléletet élni]

Én csak álmodtam,

Hogy a szád csókoltam? :o : /

[saját]

téged szeretni; öngyilkosság

Felkötöm magamat egy cérnaszálra,minthogy olyan legyek,akinek nem lehet álma. Ha kell elmegyek innen,nem leszek gyáva,már jegyet váltottam az álomvilágba.

Leszel bátor? Leszel annyira bátor, hogy a szíved kitárd neki, és elé vidd ezüsttálcán? Nem félsz, hogy elveszi, aztán elhajítja? Egyáltalán nem félsz? Akkor taníts meg kérlek engem is a bátorságra!

[saját]

Már rég nem csókolja a szám, viszont a csókja édes ízét még mindig itt érzem az ajkaimon.

[saját]

 A szívem szabad. Vigyed!

Lélegzem, de minek?

Mosolygok,de csak muszájból.

Létezésem értelmét nem lelelem,

S csak menekülnék ebből a világból

[saját]

Álmodozom egy éjen át,

gondolatom csak Téged lát.

Fiatal szerelem és éretlen, remélem

összehoz minket a véletlen.

Elveszek a tekintetedben,

Ó,azokban a gyönyörű szemekben.

Nézném, nézném amíg csak lehet

S közben végig fognám kezed.

El nem hagylak soha,mindig veled leszek

Mégha az idő eljár is a kor felett.

Mert ez bizony örök szerelem

Mely összeköt minket.

Csókot kérnék még és még

A csókodból sosem elég,

Oly édes számomra,mint a méz,

S oly heves, mint egy vulkánkitörés.

Csak egy gondolat bánt engem,

Hogy egyszer majd nem leszel mellettem.

Ígérd meg,hogy itt leszel velem, 

És végig fogni fogod a kezem.

[saját]

Az álmot meg nem álmodni, úgy sem tudod!

Az érzést elhallgattatni, úgy sem tudod!

Azért vannak a jó barátok,

Hogy a rég elvesztett álmot

Visszahozzák néked majd egy szép napon.

Azért vannak a jó barátok, 

Hogy az eltűnt boldogságot 

visszaidézzék egy fázós alkonyon.