Néha csak annyira lenne szükségem, hogy érezzem, hogy szükséged van rám.

[saját]

And now you're gonna miss me.

I know your're gonna miss me.

I guarantee you'll miss me.

[És most elkezdtem hiányozni.
Tudom, hogy hiányzom.
Garantálom, hogy hiányozni fogok]

Jövőd még nincsen, a múltad már nem kell.

Legszívesebben csak elfutnék. Elfutnék a saját kis lelkivilágom legmélyebb, legrejtekesebb erdejébe. És talán vissza sem jönnék. Majd még meglátom.

[saját]

Nem, én magam nem vagyok tökéletes, még messziről sem. Nem áll mindig úgy a hajam, ahogy kéne, néha beégetem magam és az én sminkem is el szokott kenődni. De őt nem érdekli. Nem is érdekes, ha számára tökéletes vagyok.

[saját]

Zene nélkül nem érne semmit se az életem. 

Arra kelek minden reggel, az megy este és délben. 

Zene megy főzés közben, ha takarítok, 

Zene megy akkor, ha éppen padlón vagyok, 

Zene megy akkor, ha majd kicsattanok a boldogságtól. 

Zene megy a fülemben séta közben, lent a parkban, 

Futás közben, jóban és rosszban. 

Mert a zene mindig velem van,

Mindig, akár a legnagyobb bajban.

[saját]

Már kezdtem azt hinni, hogy a szőke hercegek, a fehér lovak és az igaz szerelem csak kitaláció. Olyan mese, mint amivel az anyukák hitegetik kislányaikat, olyan mese, mint a télapó, vagy a húsvéti nyuszi. Lassan elvesztettem minden hitemet a mesékben és a szerelemben, de akkor jött valaki. Nem igazán volt szőke, nem igazán volt fehér lova, igen, ebben a történet hibádzik. Jött valaki, aki az életénél is jobban szeret, öt percenként bókol, és tökéletesnek tart. De én messziről sem vagyok tökéletes. Én neki vagyok tökéletes. Az egész lénye megfogott a hercegemnek. Azok az aranybarna szemek, az édes mosoly, az a kisfiús fej, amivel reggel felkel és az a tekintet amivel rám néz... sugárzik belőle mennyire szeret. Talán ez az, amiatt visszanyertem a hitemet a mesékben, bár a hercegek nem szőkék és már a lovak is  kimentek a divatból, az "igaz szerelem" része a történetnek előbb-utóbb valóra válik.

[saját]

Azt hiszem, ez a szerelem elvette az eszem:)♥

Egy részem elveszett,mert rád találtam. <3

Soha ne kérj bocsánatot mert kimutatod az érzéseidet. 

Aki tehetséges, az vele született.
Aki bulizik, az menő.
Aki drogozik rossz példát mutat.
Aki nem tudja feldolgozni a sikert, segíteni kell.
Aki nem tudja feldolgozni a múltat, mellette kell állni.
Aki ilyen problémákkal küzd, azt segíteni kell.
Akit nem segítenek, az belehal.
Aki nem akar segítséget, az belehal.
De aki meghal... az talán végre megnyugszik.

[Amy Winehouse emlékére]

Will you still love me tomorrow?

Nem reménykedem abban, hogy ez a kapcsolat sírig fog tartani. Az első szerelmemnél elképzeltem, ahogy fehér ruhában vonulok az oltár elé, hozzá megyek,milyen szép gyerekeink lesznek. Aztán egy "viszlát"-tal összetörte mind az álmaimat, mind a szívemet. Most itt van valaki, aki jobban szeret engem az életénél is, és én félek. Félek elképzelni a fehér ruhát és a nászindulót. Vagy csak nem tudom elképzelni? Tudom, hogy a tündérmesék nem tartanak örökké, és félek, hogy ez se fog. Ki tudja, mit hoz majd a holnap, én igyekezni fogok szeretni teljes szívemből, ameddig csak lehet, és amíg egy újabb "viszlát" össze nem töri az összes álmot.

[saját]

Céltudatos embernek tartom magam, de amíg nincs célom, nem tudok érte küzdeni.

[saját]

"Sohase mondd, hogy vége,

Csak azt mondd, hogy ennyi megérte.

S ha megérte, jöhet egy pont,

Mit mondanod kell, ó, mondd!"

[Hernádi Judit-Sohase mondd!] 

"-Édesem, hazajöttem!

-Hol voltál?

-Kilőttek az űrbe.

-Ó, persze. És mit csináltál te ott?

-Megpróbáltam lehozni neked az összes csillagot. 

-Igen?

-Igen. Itt is van.

Majd átölelte és gyengéden megcsókolta a nőt..."

[saját]

Van tőlem szebb, van tőlem viccesebb.

Van tőlem jobb, van, aki ügyesebb. 

Van tőlem okosabb, van, aki jobban tud énekelni,

De nincs más olyan, aki így tud szeretni.

[saját]

Le lehet írni szavakkal, milyen valaki hiánya?
Megpróbálom, hisz eme a magányos órán nincsen itt a párom.
Ki tudja, hol van, talán elnyelte az éjszaka,
Klubbok, pia, bulik hada.
Pedig ennyire még sosem volt szükségem
Arra, hogy valaki átöleljen.
Sosem éreztem még ilyet,
A hiányt a kötődés mellett.
Kötődöm hozzá, talán szeretem?
Ez a kérdés még nekem is rejtelem.
Szerelem felé hajlik a dolog,
De az élettől én csak fájdalmat kapok.
Lehetek-e olyan szerencsés,
Hogy megtalálom a szerelem receptjét?
Félek hisz, annyi volt az elbaszott kapcsolat,
De ha ő rám néz, ettől nem féltem magam.
Tudom. hogy szeret és bízok benne,
De kétlem, hogy ez még szerelem lenne.
Hiányzik, jó lenne, ha itt lenne,
Ha száj szájat ízlelne.
Ha ölelne két karjával, kapnám a puszikat,
Közben "picim"-nek hívogat...
De mindez csak kósza ábránd
Eme késői szombati órán.
Majd úgyis el jön hozzám,
Egyszer úgyis eljön, úgy is itt lesz
És akkor majd csókokkal halmoz el.
De akkor is, ez a kibaszott magány...
Ez a kibaszott vágyódás,
Csupán egyetlen csók után.
Már számolom az órákat,
A másodperceket,
Csak hogy végre vele lehessek,
Mert ezalatt a pár sor alatt rájöttem:
Igen, szeretem!

listen to your heart

Ma elgondolkodtam rajta: mi a bátorság? Az éjszaka közepén hazajönni bátorság? Hazudni bátorság? A legnagyobb sz*rban mosolyogni bátorság? Talán a bátorság nem ilyen apró tettekben mutatkozik meg... szerintem az a legbátrabb, aki kimeri nyitni a szívét valakinek. Lehet, hogy fél a csalódástól, de mégis teljes szívből mer szeretni.

[saját]

Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki fel tud állni.

Nincs annál jobb, amikor kócos hajjal, álmos fejjel, kisfiús mosollyal rád néz, majd a füledbe suttogja: "szeretlek"

[saját]

Miért hagyod, hogy más emberek irányítsák az életed? Miért jó marionett-bábúként viselkedni? Ha kell valaki, én jövök, fogok egy ollót és kiszabadítalak, mert már nem bírom azt, aki most vagy. Nem ilyen voltál. Én nem ezt az embert szerettem... Élvezted az életed, buliztál, pörögtél, de most... most már csak egy báb vagy pár cérnán lógva... Hiányzol!

[saját]

Nincs szerelem könnyek nélkül

[saját]

A szerelem csak egy rohadt mágus, 

Ha elkapom, úgyis kiherélem~

Körbevesz sok ember. Vannak barátaid. Facebookon naponta hat levelet kapsz tőlük. Sokat jársz el otthonról. A barátod szívből szeret... De te mégis úgy érzed, ez nem teljes. Mégis magányos vagy. Mégis úgy érzed, nincs senki, aki törődne veled. Körülötted emberek vannak, mégis úgy érzed egyedül maradtál a világban. Azt hiszem, ez az igazi magány...

[saját]

ha volna még... ha volna még egy percem helyrehozni...

Az igazi boldogság, ha egy hullócsillagot látva nem tudsz mit kívánni 

Mint látjátok új layout került fel az oldalra,ezzel talán előidézve a meleg, nyári napok hangulatát. Remélem elnyeri tetszéseteket!:) 

A jó barát aggódó arccal kérdezi, hogy "biztos jól vagy?" amikor beütöd a térded a mászókába. Az igaz barát hangosan kiröhög, és a képedbe ordítja, hogy "BALFASZ!":DD♥

[saját. és a kép is:))]

A szerelemre nincs ellenszer.

[így jártam anyátokkal]